Adóügyi információk
Tájékoztató a munkavégzés ellátásához szükséges helyi bérlet juttatásáról

Szja tv. 4.§ (2) bekezdése szerint: nem keletkezik bevétel olyan dolog használatára, szolgáltatás
igénybevételére tekintettel, amelyet a munkáltató a tevékenységében közreműködő magánszemély
(munkavállaló) részére a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység
ellátásának feltételeként biztosít. Ez a rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a munkavállaló
feladatának ellátására tekintettel történő hasznosítás, használat igénybevétel mellett a szolgáltatás
személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas és egyébként a magáncélú hasznosítás, használat,
igénybevétel nem zárható ki, kivéve, ha a törvény a magáncélú használatot adóztatható
körülményként határozza meg.

A helyi bérlet biztosítása pl: a kézbesítők, szociális gondozók esetében a napi munkavégzés feltétele,
így annak juttatása a tevékenység ellátásához biztosított dolognak tekinthető akkor, ha a
munkavállaló napi gyakorisággal a munkáltató székhelyén, telephelyén kívül végzi a
tevékenységét, és ez a munkaköri leírásából is egyértelműen kiderül. Ezekben az esetekben a
munkáltató a munkavégzés ellátása érdekében biztosítja a helyi közlekedési bérletet.
Az ilyen és más hasonló pl: postás, ellenőr, védőnő stb.. munkakörben dolgozó személyek esetében a
bérlet magáncélú hasznosítása nem zárható ki.

Az szja-törvény 71.§ (1) bekezdésének f) pontja szerinti helyi bérlet juttatást (béren kívüli juttatást) a
felek közötti jogviszony alapozza meg és nem a munkavégzéshez biztosított eszközön végzett
magáncélú használatot rendeli adóztatni, hanem általában a magáncélú használatot.
Mindezekre tekintettel egymástól elválasztható a tevékenység hatókörében felmerülő
bérlethasználat és a béren kívüli juttatásként személyes használatra biztosított bérlet
adókötelezettsége.

A fenti okok miatt a munkavállalóknak nem kell a munkaidő végeztével a bérletet leadni.
A helyi bérlet biztosítása, azon munkavállalók esetében, akiknél a munkavégzéshez elengedhetetlen,
dologi kiadásnak minősül, a kifizetőt személyi jövedelemadó kötelezettség nem terheli.
Üdülési csekkel kapcsolatos változások 2011. 10. 01-től!
Szeretném felhívni a figyelmet az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi
XCVI. törvény 16. § és 18.§-aira, melyekkel módosították a személyi jövedelemadó törvényt, és
gyakorlatilag 2011.10.01-től kivették az üdülési csekket az un. bérenkívüli juttatások közül és így a
kedvezményesen adózó körből.

Mi a teendő ezzel kapcsolatban, amennyiben az idei keretet még nem adta ki a dolgozóknak, és azt
még a kedvezményes adómérték (1,19-szerese utáncsak 16% szja-t kell fizetni) mellett szeretné
kiosztani:

- 2011.09.30. előtt meg kell rendelni és meg is kell kapnia az üdülési csekket ahhoz ,hogy a
dolgozóknak át is tudja adni 2011 .09.30-ig.
Amennyiben az üdülési csekk átadására 2011.09.30. után kerül sor, a kiosztott üdülési csekk a
dolgozónak az összevont adóalapja részeként fog adózni!!!
- A 2011.09.30. után kiosztani tervezett, a jogszabályi változás miatt előrehozott és 2011.09.30. előtt
kiosztásra kerülő üdülési csekkek tekintetében a cafeteria szabályzatot, a kapcsolódó mellékleteket,
nyilatkozatokat ennek megfelelően módosítani kell.

Kevés tehát az, ha csak 2011.09.30-ig kiosztja az üdülési csekket! Ne felejtse el ennek megfelelően
a szabályzatodat is módosítani!

Lásd a törvénymódosítás szövegét: 16. § (2) Az Szja tv.71. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:

[Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak] a) személyére és
közeli hozzátartozói személyére tekintettel a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő
üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a
minimálbér összegét meg nem haladó rész; (3) Az Szja tv. 71. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:

[Béren kívüli juttatásnak minősül] a) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának
ideje alatt a hallgatónak, valamint - ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) - a nyugdíjban
részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli
hozzátartozójának a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési
szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg
nem haladó rész; (4) Az Szja tv. 71. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Béren kívüli juttatásnak minősül] c) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett
magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának
üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a
minimálbér összegét meg nem haladó rész; 18. § Az Szja tv. a következő 84/Q. §-sal egészül ki: 84/Q.
§ A 2011. október 1-jét megelőzően üdülési csekk formájában megszerzett bevétel
adókötelezettségére e törvénynek a bevétel megszerzése időpontjában hatályos rendelkezéseit kell
alkalmazni

A kiszállítás igazolása uniós értékesítésnél

Uniós értékesítésnél a kiszállítást nem csak harmadik személy végezheti, hanem az eladó vagy a
vevő személyesen is.
Amikor harmadik személy által történik a kiszállítás külföldre, úgy a Nemzetközi Közúti Árufuvarozás

Egyezmény alapján előírt dokumentum kerül kiállításra (CMR).

CMR okmány nem állítható ki, ha az eladó vagy a vevő szállítja ki az árut másik tagállamba saját
fuvareszközzel, tekintettel arra, hogy árufuvarozási szerződés nem kerül megkötésre. E szállítási
módozattal kapcsolatosan nem kaptak egyértelmű eligazítást az adóalanyok a hatósági
jogértelmezőktől. Az eddigi ellenőrzési tapasztalatok alapján a következő dokumentálás
javasolható:

1) Ha az eladó szállítja az árut a külföldi vevőjének, akkor különösen ügyelni kell a szállítólevél
kiállítására és megőrzésére. Ha az eladó autópályát is igénybe vesz a kiszállítás során, akkor a
pályadíjról szóló bizonylatok megőrzésére is különös gondot kell fordítania. Ugyanilyen módon az
üzemanyag vásárlások bizonylatait is meg kell őrizni. E bizonylatolás (szállítólevél) gyakorlatilag
elegendő kell, hogy legyen a kiszállítás igazolására, de javasolt egy külön dokumentum
megszerkesztése és a vevővel történő aláírattatása, amely azt tartalmazza, hogy a terméket raktárra.
veszi és a vásárolt termék után a HÉA 20. és 68-69. cikk alapján adót fizet a szállítás célországában,
vagy bármely hazánktól eltérő EU tagországban.

2) Ha a vevő saját maga szállítja el a terméket, akkor szintén kiállításra kerül egy szállítólevél.
Célszerű a vásárló személyazonosságáról meggyőződni és a személyi okmányt lemásolni.
Külön dokumentumot kell szerkeszteni ("Isten bizony okmány"), amelyben a vevő nyilatkozik és
kötelezettséget vállal arra, hogy a megnevezett országba kiszállítja a terméket, ott raktárra veszi és a
HÉA 20. és 68-69. cikk alapján adót fizet közösségi beszerzés címén.

Budapest, 2011. augusztus